Jógától a hosszútáv-futásig: hogyan hat a sport a kedélyállapotra?

Azt mindannyian tudjuk, hogy a sport egészséges és jó hatással van állóképességünkre, izmaink rugalmasságára és fizikai terhelhetőségünkre. De vajon milyen pozitív lelki folyamatok zajlanak le sportolás közben és után?

Az endorfint, azaz boldogsághormont valószínűleg nem kell bemutatnunk senkinek. Ez a fehérjefajta az agyalapi mirigyben termelődik egyes fizikai hatásokra. Funkcióját tekintve elsősorban fájdalomcsillapításra „használja” a szervezet, illetve ez okozza a kellemes lelkesültség érzését, hétköznapi nevén a boldogságot.

Az endorfin szerencsére sokféle tevékenység közben képződik: igen, csokoládéevés közben is ez önti el az agyunkat. A kakaó nyújtotta élvezetnél azonban sokkal hatásosabb és tartósabb a mozgás, sportolás közben felszabaduló endorfin. Elsősorban hosszabb ideig tartó aerob sportok – futás, úszás, tenisz – segítik elő a hormon felszabadulását, jellemzően 30-40 perc mozgás után. Nagyjából ilyenkor érnénk el a holtpontot, a boldogsághormon azonban csillapítja a fájdalmainkat, kitartást ad és segít átlendülni a nehéz pillanatokon. Ha kibírjuk, kellemes elégedettséggel, büszkeséggel és boldogsággal rogyhatunk össze. Természetesen ezt részben annak köszönhetjük, hogy bizonyítást nyer: képesek voltunk rá, megcsináltuk, legyőztük önmagunkat és ismét teljesítettünk valamit, amiről talán nem is gondoltuk, hogy sikerülhet.

Ezek az apró, vagy nem is annyira apró megerősítések, sikerélmények elengedhetetlenek ahhoz, hogy kiegyensúlyozott és boldog életet éljünk. A mozgás közben termelődő endorfin még órákkal a sportolás után is hat, nem múlik el abban a percben, ahogy letesszük például a teniszütőt. Többek között ebben különbözik az édességevéstől: olyankor sajnos csak addig érezzük az eufóriát, míg a kakaó szétolvad a szánkban – utána jellemzően bűntudat jön.

Természetesen a mozgás az endorfintermelésen kívül is hozzásegít minket a jókedvhez. Egy kiadós futás után jóleső fáradtság lesz rajtunk úrrá, és az esetek többségében a rendszeres sportolás után sokkal jobban is alszunk. Egy pihentető alvás után pedig sokkal könnyebben indul jókedvűen, mosollyal a nap.

Egy norvég kutatás szerint a mozgás a depresszió kezelésében, megelőzésében is fontos szerepet játszik. Ennek a generációs betegségnek nem egyszerű a szinten tartása, gyógyítása, de a rendszeres sport fontos eleme lehet a megoldásnak. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy csak a szabadidőben, hobbiként végzett mozgás van jó hatással a szervezetre, így tehát a kemény fizikai munkát végzők sajnos nem részesülnek ezekből az áldásos hatásokból.

Szerencsére manapság már rengeteg lehetőségünk adódik a mozgásra: a lakást sem kell elhagynunk, ha kevés a sportolásra fordítható időnk. Legyen szó otthoni tornáról, futásról, jógáról, csapatsportokról vagy egyéni küzdelmekről, mindenképp érdemes időt szakítanunk a mozgásra – nem csak az egészségünk, hanem a jókedvünk érdekében is.